Ékszer vásár

Balin a kézműves termékek viszik a pálmát. Egy egész napot szántunk a kézműves falvak bejárására. Szegény Boti fiam nagyon unatkozott. A lányok csak próbálgattak, válogattak, vásároltak, alkudoztak. 

Ezüstművesnél:

-Egy ezüst gyűrűt szeretnék, ami menne stílusban a nyakláncomhoz - szinte mondanom sem kellett, már egy kedves balinéz lány állt előttem, az üvegpult mögött és sorban mutogatta a gyűrűket. Közben Blanka is elkezdett válogatni, és barátaink, Eszter és Lici sem tétlenkedtek. Mindenki úgy érezte csak vele foglalkoznak. Nem tolakodóan. Én nem voltam meggyőződve arról, hogy nekem vennem kéne valamit. Nem volt fontos. Blanka viszont talált egy szép zöld köves, rózsát formáló ezüst gyűrűt. Nagyon szépet.

-Mennyi lenne a 3 ékszer?- kérdezem. Számológép a kezemben. Borzalmasan zavaró a rúpia nekem, nem bírom fejben átszámolni forintra, megzavar a sok nulla. A lány mondott egy összeget. 

- A feléért elviszem mindhármat.-próbálkozom. A taxisunk szerint rögtön 50%-t menjünk lejjebb az árból. De érzem, hogy még lejjebb kellett volna mennem, mert a lány csak 20%-t enged az árból.. Nem akar engedni többet.

Számológéppel osztok, szorzok. Néha fogalmam sincs milyen számot látok. 800 000 vagy 80 000? Most ez Forint, vagy rúpia vagy dollár? Sing dollárban mennyi lenne? És USA dollárban? Teljesen összezavarodok. Miért nincs itt a férjem, Ő rögtön tudna számolni! Jajj!

-40% kedvezményt kérek, különben nem viszem el a zöld rózsás gyűrűt- mondom a lánynak, úgy hogy közben Beni kisfiammal szaladok egy kört, unatkozik már Ő is. Boti közben valami harci tőrt talált, arra próbál rábeszélni, hogy vegyem meg neki. Megsértődik amiért azt mondom, nem vihetjük fel a repülőgépre. Kezd teljes káosz kialakulni. Megint visszatérek az ékszerekhez és a számológéphez és a kedves eladólányhoz. Mond egy újabb számot.

-Rendben- vágom rá. Én untam meg előbb. Nagyon mosolyog, gyömörgörcs a hasamban, hogy rossz vásárt csináltam. Blanka segítségemre siet. Átveszi a számológépet tőlem.

-Anya, 4000 Ft ezért a szép zöld rózsás ezüst gyűrűért, az nem rossz vásár!- és boldogan húzza az ujjára.

Aztán jött a batikoló műhely, a gyönyörű anyagokkal, sálakkal, ruhákkal. Na ezt már nem mesélem el...